Nemrég egy konferencián azt mondtam, hogy ma Magyarországon egyetlen program van, és az a Jobbiké. Még azt is hozzátettem, bárki is alakítson kormányt 2010-ben, ha azok nem mi leszünk, akkor annak két lehetősége lesz: vagy végrehajtja a Jobbik programját, vagy átadja a helyét nekünk. A kijelentésemen az ellenérdekelt sorok között sokan felháborodtak, sokan megmosolyogták. Ugyanúgy, mint annak idején azt a gondolatomat, hogy a magyar emberek kétharmada jobbikos, csak még nem tudnak róla. Akkor azt is sokan kinevették, mára azonban ez egyre kevésbé mulatság tárgya. Ráadásul én sem viccnek szántam. Ezt is, és a mostanit is komolyan gondolom. Radikálisan.

De mi is az, hogy radikális? Talán azt jelenti, hogy ökölbe szorult kézzel és habzó szájjal születtem? Hogy az óvodában a Molotov-koktél volt a jelem? Vagy inkább egy radikálisan rossz helyzetre adott valódi és őszinte választ.

A Jobbik megdöbbenéssel fogadta a hírt, miszerint az Országgyűlés tovább „lazított” a Ptk. családjogi törvényén, megteremtve ezzel az eddigi legliberálisabb szabályozást, amely a rokonok közötti házasságot legalizálja. Ezzel az új törvény súlyosan támadja a társadalom alapját képező házasság és család intézményét. A Jobbik szerint több okból is megengedhetetlen, a rokonok egymás közötti házassága.