Szociáldemokraták és nemzeti radikálisok konzultációja

forrás: szegedma.hu

A gyógyszergyártás megteremtését és a konzervgyár felélesztését tűzné zászlajára a Jobbik térségünkben, a Szociáldemokrata Párt az egészségüggyel kezdené az ország gatyába rázását – minderről a szociáldemokraták által összehívott második pártok közötti konzultáción hallhattunk.

A Szociáldemokrata Párt még októberben hívta konzultációra a szegedi pártok képviselőit, ennek második felvonását tartották november 3-án.

„A szociáldemokratáknak az a legfontosabb, hogy együttműködjenek a pártok. Az ellenzéknek azt kell keresnie, és mutatnia, ami összeköti őket, és nem azt, ami elválasztja” – hangzott el a találkozó elején, ahol az első konzultációhoz képest – az MSZP és a Fidesz mellett – még egy hiányzót feljegyezhettünk: az LMP sem jött el az eseményre, így a szervező párt képviselői mellett – Balogh Tiborné megyei elnök, Balogh Tibor és Lőrik György – a Jobbik képviseltette magát: a radikálisok oldaláról Tóth Péter szegedi és megyei elnök fejtette ki véleményét aktuálpolitikai ügyekben. Balogh Tiborné szerint a két nagy párt távolmaradás arra utal, hogy párton belül sincs egyetértés, demokrácia.

Gyógyszergyár és visszafizetett orvosképzési díj

Az egészségüggyel kapcsolatban fejtették ki először álláspontjaikat a megjelentek. A felvezetőben elhangzott, hogy 1990-2010 között 700 ezerrel csökkent Magyarország lakossága, ami súlyos problémákra utalhat. Balogh Tiborné szerint ebben a kérdésben szigorú állami szerepvállalásra van szükség, az egész rendszert állami kézben kellene tartani épp úgy, mint az oktatást. A szociáldemokraták megyei elnöke úgy véli, az alapgyógyszerek árának csökkentése elengedhetetlen, ahogy az ingyenes fogászati alapellátás is.

„A kórházak veszteségesen működtek, de lehet racionalizálni, ahogy erre példa volt a megyei fenntartású makói és szentesi intézmény esetében, mindkettőnél a gyógyszerbeszerzésnél találtak lehetőségeket, ez is érzékelteti, hogy az egészségügyben hol mutatkozik a legnagyobb ellentmondás” – fogalmazott Tóth Péter, hangsúlyozva, a legfőbb gond, hogy külföldi multicégek kezében van a teljes gyógyszerellátásunk, és így nagy a függésünk, nincs magyar érdekeltség a gyógyszeriparban, nincs egy gyárunk sem, holott lenne elég szellemi tőke hozzá. „Szegeden kifejezetten ideális hely lenne a gyógyszergyártás beindítására” – tette hozzá.

A helyi jobbikos vezető kitért még az orvosképzés problémájára is. „Az állam 1 millió forintot költ egy féléves képzésre, közben orvosi elvándorlásról beszélünk. Először ezt a képzési díjat kell valahogy racionalizálni, és átcsoportosítani belőle az orvosok bérére. Ha az orvos ezután elhagyja az országot, akkor a képzési díját, amit az állam költött rá az adóforintokból, fizesse vissza” – vázolta a lehetőségeket. Tóth szerint az egészségügyön, a népességfogyáson egy komplex családösztönző programmal kellene változtatni. „Évente egy Makónyi népességgel fogyunk, a szociálpolitikát is át kell alakítani, mert bizonyos etnikumok egzisztenciális okokból vállalnak gyereket” – emelte ki.

Balogh Tibor hozzátette, azt sem szabad elfelejtenünk, a gyógyszeripar a hadiipar után a legnagyobb bevétellel bír, tehát itt komoly üzletről van szó. Az elvándorlás meg fog állni, hiszen telítődik a munkaerőpiac külföldön is.

Lőrik György szerint betegközpontúvá kellene alakítani a rendszert. „A korai halálozásnak oka az is, hogy az egészségügyi rendszer inog, várólisták vannak, elmaradt műtétekről hallani.” Balogh Tiborné hozzáfűzte, hogy futószalagszerűen dolgoztatják az orvosokat, és ez megy a közigazgatásban is. A házi ápolást vissza kellene állítani, hiszen a szociális ápolási díj megvonása is hozzásegít az egészségügy elszemélytelenedéséhez.

Államadósság és a bankok szerepe

A résztvevők az államadósság kérdéskörében beszélgettek tovább. Lőrik György szerint országunknak jelenleg 77-78%-os az államadóssága GDP-arányosan. „Igaz, hogy 4-5 százalékkal csökkentette az Orbán-kormány az adósságot, de a csökkentés a nyugdíjalapokból volt, ez egy egyszeri megoldás, és nem érzem biztonságban azt a pénzt, amit a nyugdíjalapokból elvontak” – fűzte hozzá.

Balogh Tiborné úgy fogalmazott, a takarékossági intézkedések inkább látszatmegoldások, amit azzal támasztott alá, hogy bár 200 főre csökkentik majd a parlamentet, de nem nyúlnak a polgármesterek javadalmazásához, és a képviselők javadalmához sem, utóbbi bérek pedig a politikus szerint igencsak elszabadultak, hiszen az átlag 700 ezer forint körüli honatyai juttatás nem éppen az átlag magyar polgár béréhez közelít, így pedig nehéz azonosulni az állampolgárok napi gondjaival. Véleménye szerint a privatizációnál kezdődött az egész probléma, olyan összegeket vontak ki országból, melyek most nagyon hiányoznak. Aki ebben részt vett, azt a réteget kellene megcélozni, nem a minimálbérből élőket sarcolni.

Lőrik hozzátette, a funkció és a költség viszonylatát kellene átnézni: egy önkormányzat működésénél például azt, jogos-e egy-egy kiadás és mennyiben az.

IMF-diktátum és magánutca az Árkádnak?

Tóth Péter kiemelte, hogy jelenlegi költségvetésünk egy diktátumnak van alárendelve. Az IMF diktál, és a diktátum a költségvetés. „Ha ezt még ki is szolgáljuk, az a diktálónak a legjobb. Ezért a trianoni párhuzam, csak most egy világszervezet és azok pénzügyi csatlósai diktálnak” – így Tóth, aki szerint a köz vagyona pályázati alappá korcsosult. Minden párt függéstől szenved a jobbikos megyei képviselő szerint, csak a pártja nem.

A felek ezután az unióból történő kilépésről is beszéltek, melyet Tóth tartott reális megoldásnak. Szerinte az önkormányzatok adósságspiráljaiért az uniós pályázatok a felelősek, ahol a kecsegtető 10-15 százalékos önerő miatt egyre több beruházásba ugranak bele, és vesznek fel rá hiteleket. Ezért – folytatta – gyökeresen át kell formálni, újra kell gondolni az egész pályázati rendszert.

A jobbikos képviselő helyi példát említve fejtette ki, most már eljutottunk oda, hogy multik és befolyásos embereik kormányrendeleteket tudnak vásárolni. ”Ha az Árkád be akar jönni Szegedre, olyat még a világ nem látott, hogy egy komplett sétálóutcát építsen neki grátiszba a város. A Spar pedig egy tornyot szeretne építeni, kertes házi környezetben, és a kedvéért átrendezik a terület szabályozási tervét”.

Kinél is és hogyan „bankoljunk”?

A bankokkal kapcsolatban fejtette ki azt a szociáldemokraták közgazdásza, Lőrik György, egyetért azzal a fideszes nézettel, hogy a befektetési és kereskedelmi bankok közt különbséget kell tenni. „Csakhogy elvileg hiába van 20 kereskedelmi bank az országban, ha mindegyik ugyan azon az áron értékesíti portékáit. Mintha a piacon minden kofa 200 forintért árulná a burgonyát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy 15 évig hatalmas profitot termeltek a bankok, és vittek ki az országból. Tartalékrátát is kell képezni egy-egy pénzintézetnek, ami a befolyt pénz 0,2 százalékát jelenti, ezt el kell helyezni a jegybankban, amire kamatot kapnak. Ezért Lőrik szerint érdeke a jegybanki kamatemelés a bankoknak. Bizonyos kérdésekben a 20 bank összefog, és nagy az erejük az érdekképviseletük. Ebben a kérdésben szerinte szükség volt a Fidesz kemény lépéseire.

Tóth szerint modern uzsorázás zajlik, egyoldalú hitelezés, itt szabályozásokat kell bevezetni.

Csatornázás és a liberális Critical Mass

A konzultáció végén megyei ügyek is szóba kerültek. A csatornázásokkal kapcsolatban megtudtuk, hogy a vízügyi társaságok kezelésében vannak a csatornák, melyeknek többek között a belvíz levezetése is a feladatuk, és gyakran megy az egymásra mutogatás egy-egy kezelési, takarítási kérdésben.

Balogh Tiborné a mezőgazdaság fellendítését szeretné. Tóth szerint alap lehet erre egy szegedi konzervgyár újraindítása.

A Szociáldemokrata Párt megyei elnöke a szegedi közgyűlést kritizálta, szerinte a testület nem tartja be saját működési szabályzatát. A jobbikos képviselő hangsúlyozta, hogy a szegedi közgyűlés az egyik legérdekesebb összetételű, és a legnehezebb is a működése.

Szóba került az elszámoltatás ügye is, ami a szociáldemokraták szerint megakadt. Tóth kiemelte, hogy a Fidesz érdekében, politikai alapon történik a számonkérés.

Végül a közlekedésről vitáztak a felek. Balogh Tiborné a kerékpárutak kaotikus állapotát emelte ki, szerinte a Reök előtt például egyáltalán nem lehet kiigazodni azon, hogyan kell közlekedni. Tóth a saját véleményét hangoztatva fejtette ki, hogy ő nem híve a kerékpáros közlekedésnek a belvárosban. Szerinte az egész kerékpárút-fejlesztés arra jó, hogy 200 millióból kiírnak egy pályázatot, és „lehet vonalakat festeni”. „A Critical Mass egyenesen irritál, liberális baromságnak tartom” – fűzte hozzá.

A jelenlévők eredményesnek értékelték az összejövetelt, sajnálatukat fejezték ki a távolmaradók miatt. „A politika a nem elvtelen kompromisszumok tere kell legyen” – jegyezte meg Balogh Tibor. Tóth Péter szerint a politikai palettán kívánatos lenne, ha megjelenhetne egy nemzeti érzelmű baloldali erő, mint amilyen a Szociáldemokrata Párt.